home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9301 / OPUNIX.CD < prev    next >
Text File  |  1995-04-18  |  16KB  |  278 lines
  1.           @VElefánt az irodákban?!@N
  2.           
  3.           @VFelhasználók a Unixról@N
  4.           
  5.           A  Unix  operációs  rendszer  sikeres kezelôi felületével és
  6.           érett  programjaival  betör  az  irodákba  is.  Felhasználók
  7.           számolnak    be    az    operációs    rendszerrel   szerzett
  8.           tapasztalataikról.
  9.           
  10.           
  11.           Az  OS/2-t mint PC-s operációs rendszert mûszakilag a kiütés
  12.           fenyegeti,   ugyanis   az   MS   DOS   az  5-ös  verziójának
  13.           köszönhetôen  második  tavaszát éli, és a Unix is olyan ""jó
  14.           színben  van",  mint  még  soha. Két-három éve az OS/2-t még
  15.           mint  a  jövô PC-s operációs rendszerét ünnepelték, és az MS
  16.           DOS  gyors  hanyatlását jósolták. Azóta az OS/2 elôtt végleg
  17.           elment az általános PC-s operációs rendszer vonata.
  18.           
  19.           A  Microsoft  --  az  MS  DOS  és  az OS/2 gyártója -- kissé
  20.           késve,  de  határozottan  levonta a következtetéseket: az MS
  21.           DOS  a rá épülô Windows 3.0 rendszerrel és az 5-ös verzióval
  22.           lényegesen   felértékelôdött.   Az   OS/2   mint   speciális
  23.           operációs   rendszer   a   jövôben  szûk,  de  fontos  piaci
  24.           területen,  az igényes hálózati alkalmazásokban szerepelhet.
  25.           A  nevetô  harmadik  eközben  talán  a  Unix  lesz,  amely a
  26.           mûszakilag  komolyan  kiépített, nagyteljesítményû PC-ken és
  27.           a  munkaállomásokon  is jól szerepel. Bár a végleges Windows
  28.           NT  megjelenés  elôtt  áll, de aligha tartóztatja fel a Unix
  29.           lassú,   de   biztos   elôrenyomulását   --  vélik  sokan  a
  30.           hozzáértôk közül.
  31.           
  32.           
  33.            @VNagy számítási teljesítmény@N
  34.           
  35.           Jó  két  évtizedig  a Unixot az igényes mûszaki alkalmazások
  36.           ideális  operációs  rendszerének  tekintették,  s  az irodai
  37.           alkalmazásokban  alig  használták.  Ez  a Unix elônyeiben és
  38.           hátrányaiban    keresendô:   könnyedén   kiszolgálhat   több
  39.           felhasználót   (multiuser),   egyidejûleg   több  feladattal
  40.           foglalkozhat  (multitasking),  s  a  gyakorlott felhasználók
  41.           egyéni    igényeik   szerint   alakíthatják   az   operációs
  42.           rendszert,  mivel  parancsnyelve  olyan fejlett, hogy komoly
  43.           programok írhatók benne.
  44.           
  45.           De  a  sok  szépség  mellett  ott  van  a probléma is, amely
  46.           kezelésben  rejlik.  Ugyanis ahhoz, hogy a rendszer elônyeit
  47.           élvezhessük,   meg   kell   tanulnunk   egy   bonyolult   és
  48.           áttekinthetetlen  parancsnyelvet.  ""Az  ember  nem várhatja
  49.           el  egyetlen  titkárnôtôl  sem,  hogy  egy  hagyományos Unix
  50.           géppel  dolgozzon -- mondja Wilfried Bernhard, az Apple Unix
  51.           specialistája.  --  Ha  a  Unix  az  irodai  környezetben is
  52.           terjedni akar, akkor könnyebben kezelhetônek kell lennie."
  53.           
  54.           Az  Apple  éppen ezért a saját Unix változatát, az AU/X-et a
  55.           hagyományos   Macintosh   kezelôi   felület   alá  rejtette.
  56.           Egérrel  a  kézben  a  Macintosht  már ismerôk Unix alatt is
  57.           elboldogulnak, hiszen ugyanúgy kell kezelni.
  58.           
  59.           Más   Unix-gyártók   is   rájöttek  azóta,  hogy  kényelmes,
  60.           szabványos   kezelési   felület   nélkül   nem  sok  sikerre
  61.           számíthatnak.  S  az  eredmény: kismillió különbözô kezelési
  62.           felület.  Míg más területen a konkurencia élteti az üzletet,
  63.           a  Unix  kezelési felületeinek túl nagy választéka ellenkezô
  64.           hatást ért el.
  65.           
  66.           
  67.            @VA szexepil hiányzik@N
  68.           
  69.           A  Unix  évek  óta  a  @KSzármazék@N nevû betegségben sínylôdik.
  70.           Ugyanis   egészen  napjainkig  szinte  minden  gyártó  saját
  71.           levesét  fôzte,  és  saját  Unix-származékot fejlesztett ki.
  72.           Azoktól,   akik   a   ""változat"   helyett  a  ""származék"
  73.           kifejezést  használják, aligha várható el, hogy megértsék az
  74.           egyszerû  felhasználó  félelmeit  és  sóhajait. Az, hogy egy
  75.           Unix  program  ne  csak  egyedi számítógépeken, hanem minden
  76.           Unix   gépen  futtatható  legyen,  a  döntésekért  felelôsök
  77.           célkitûzései közt láthatóan továbbra sem szerepel.
  78.           
  79.           Egy  valamiféle  egységes  Unix  kezelési  felületrôl  szóló
  80.           megegyezés  legkorábban  a 90-es évek közepén várható. Addig
  81.           a  felhasználóknak  a  --  különben  hasonló  felépítésû  --
  82.           felületek  közül kell választaniuk: például az Open Software
  83.           Foundation  nevû Unix egyesülés Motif, vagy a Sun és az AT&T
  84.           cégek  Open  Look  rendszere  közül.  Választhatják az SCO-t
  85.           vagy  az  Interactive  Unixot,  amelynek PC-n saját kezelési
  86.           felülete   van;   de   választhatnak   más,  kevésbé  ismert
  87.           felületet is.
  88.           
  89.           Mindez  így  túl  egyszerûnek  tûnhet.  Egységes  Unix világ
  90.           esetén  az  igényes alkalmazások felhasználási területén más
  91.           operációs  rendszerek  nem  igen élhetnének meg. De eltérôen
  92.           az  MS  DOS-tól,  amelynél  a  Microsoft  és  az  IBM együtt
  93.           uralkodnak  és  létre  is  hoztak  egy ""ipari szabványt", a
  94.           Unix  gyártók  elkeseredett  vallásháborút vívnak egymással,
  95.           ahol  az  elsôdleges cél a minél nagyobb piaci részesedés és
  96.           az ezzel járó sok-sok pénz megszerzése.
  97.           
  98.           A  mûszaki-tudományos munkahelyeket tekintve a Unix csillaga
  99.           felfelé    ível.    Az    IDC    piackutatásai   szerint   a
  100.           munkaállomásoknak  már  75%-a  fut Unix alatt. Ezzel azonban
  101.           a Unix még messze nem érte el lehetôségei határát.
  102.           
  103.           A  munkaállomások  területe  után  a  Unix  most  az  irodai
  104.           alkalmazások  területét ostromolja. A tavaly bemutatott Unix
  105.           programok   harmada   a   kereskedelmi   alkalmazások   közé
  106.           tartozik,  azaz  piackutatás, irodai kommunikáció, számlázás
  107.           vagy  könyvelés.  ""Amire  a  Unix  területen még szükségünk
  108.           lenne,  azok  a  szexepiles  programok -- nyilatkozta Helmut
  109.           Blank,  a  Workstation  2000  cég  ügyvezetôje.  --  A  nagy
  110.           teljesítmény önmagában nem hozhat nagy jövôt."
  111.           
  112.           A  szoftverházak  is  így  látják.  A  WordPerfect,  a Lotus
  113.           1--2--3,  a  dBase  IV  és  a  Ventura  Publisher  -- számos
  114.           sikeres  MS  DOS  szoftvercsomag  már létezik Unix alatt is.
  115.           Az  MS  DOS alatt kiformálódó, sikeres programok nemsokára a
  116.           Unixnál  is  vezetô  szerepet  játszhatnak.  Ezzel  egyrészt
  117.           fokozhatják   a  Unix  grafikus  kezelési  felületei  iránti
  118.           igényt,   másrészt   megkönnyíthetik   az  átállást  a  Unix
  119.           rendszerre,  mivel  e  programok  Unix  alá  írt  változatai
  120.           sokszor   nagyobb   teljesítményûek,   mint  MS  DOS  alatti
  121.           elôdeik.
  122.           
  123.           ""Sok  cég ugyanazt a programot szeretné használni különbözô
  124.           operációs  rendszerek  alatt -- szögezi le Rainer Caspari, a
  125.           Lotus  üzleti  fejlesztési  menedzsere.  -- Még ha az MS DOS
  126.           rövid-  és  középtávon  a kenyéradónk marad, akkor is fontos
  127.           számunkra,  hogy  termékeink Unix alatt is megjelenjenek." A
  128.           programok,  amelyek  a  Lotushoz  hasonlóan  MS DOS alatt és
  129.           Sparc  gépeken -- például a nagyon elterjedt Sun IPC-n -- is
  130.           futnak, adatkompatibilisek.
  131.           
  132.           @KDieter Winkler@N
  133.           
  134.           
  135.           @Vùjságírás és programozás@N
  136.           
  137.           Jörg   Jordan   öreg   Unix-róka.   Programozóként   a  Unix
  138.           multitaszk  lehetôségeit már a legkülönbözôbb számítógépeken
  139.           kihasználta  többféle  program egyidejû indításával, mialatt
  140.           a  háttérben  egy számításigényes alkalmazás futott. Számára
  141.           nagyon   fontos   volt,  hogy  a  Unix  mindig  megtartja  a
  142.           számítógép  felett  a vezérlô szerepét, és azt az alkalmazás
  143.           nem  veszi  át.  ""Ha  nálam  egy  program »elszállt«, akkor
  144.           egyszerûen  visszaléptem az operációs rendszer szintjére, és
  145.           ott  visszavontam  azt  a  parancsot,  ami a programleállást
  146.           okozta.   Ezután   dolgozhattam  tovább,  anélkül,  hogy  --
  147.           miként   MS   DOS  alatt  --  adatvesztéstôl  kellett  volna
  148.           tartanom."
  149.           
  150.           Azóta  Jörg  Jordan  átnyergelt  az  újságírásra.  ""Ezen  a
  151.           területen   is  érezhetôk  a  Unix  elônyei  --  mondja.  --
  152.           Minden,   ami   hosszú   ideig   tart,   például  egy  könyv
  153.           kéziratának  formázása,  a  háttérben  folyhat.  A  grafikák
  154.           behelyezése és elkészítése is gyorsabb és könnyebb."
  155.           
  156.           
  157.           @VGazdasági tanácsadás@N
  158.           
  159.           ""Az    a   célunk,   hogy   a   piac   fekete   bárányaitól
  160.           elhatárolódjunk,     és     valóban     megrendelôközpontúan
  161.           dolgozhassunk"  -- magyarázza stratégiáját Heinz Barkusky, a
  162.           Procenta  GmbH.  cégvezetôje.  A  Procenta új cég a pénzügyi
  163.           szolgáltatások  területén:  1991.  január  2-án dördült el a
  164.           startpisztoly a 150 munkatárs számára.
  165.           
  166.           A  központi  feldolgozáshoz  egy  30  ezer márkás Unix gépet
  167.           használnak:  egy  486-os PC-hez nyolc munkahely kapcsolódik,
  168.           ebbôl  öt  NEC gyártmányú VGA színes monitorral, három pedig
  169.           monokróm   képernyôvel.   Heinz   Barkusky  a  Unix  mellett
  170.           döntött,  mivel  egy hasonló méretû MS DOS rendszerrel rossz
  171.           tapasztalatai  voltak:  ""Minél  több  adatot  vittünk  fel,
  172.           annál  hosszabb  lett  a feldolgozási idô. Havi több ezer új
  173.           partner  esetén  nagyon  hamar  beleütközik  az  ember a DOS
  174.           korlátaiba."
  175.           
  176.           Amikor  a  Unix  gépet választották, a jövôbeni bôvülésre is
  177.           gondoltak,  hiszen  maximálisan  két  tucat  munkahelyet tud
  178.           ellátni.    Azért,   hogy   a   pénzügyi   világ   speciális
  179.           követelményeinek  is  eleget  tudjanak  tenni,  az  Opal cég
  180.           közel   40   ezer   márka   értékû   programot  készített  a
  181.           megrendelés    feldolgozása,    a   jutalékszámítás   és   a
  182.           statisztikai   kimutatások  számára.  Minden  programrész  a
  183.           kényelmes  Opalix  kezelôi  felületen keresztül vezérelhetô,
  184.           ami a Unix kezelését sokkal egyszerûbbé teszi.
  185.           
  186.           
  187.           @VTudomány@N
  188.           
  189.           Az  Alis  User  Group  elnökeként  Rudi  Grimm  elsôsorban a
  190.           Unix-felhasználók  érdekében tevékenykedik. Az Alis rendszer
  191.           az  irodai  alkalmazások  számára kényelmes kezelési felület
  192.           alatt  összekapcsolja a szövegszerkesztési, táblázatkezelési
  193.           és   grafikai   funkciókat.   Rudi  Grimm,  aki  a  müncheni
  194.           Fraunhofer   Társaságnál  az  információs  és  kommunikációs
  195.           rendszerekért   felelôs,   az  integrált  rendszerekben  sok
  196.           elônyt lát.
  197.           
  198.           ""Az  Alis  mellett  döntöttünk,  mivel egy irodai rendszert
  199.           kerestünk,   nem   pedig   speciális   programcsomagokat   a
  200.           szövegszerkesztés,    a   táblázatkezelés   és   a   grafika
  201.           területén   --   magyarázza.   --   De   ugyanakkor   fontos
  202.           számunkra,    hogy    távadatátvitellel   is   cserélhessünk
  203.           adatokat."
  204.           
  205.           Rudi  Grimm  a helyi számítógép-specialistákkal a Fraunhofer
  206.           Intézet    számítógép-   és   szofver-kiépítésén   dolgozik.
  207.           Szerinte  ""különösen  a mûszaki-tudományos területen fontos
  208.           az  egységes  számítógépes  háttér.  Ide tartoznak a szakmai
  209.           információs  rendszerek,  az adatbázisok, a projektirányítás
  210.           és az irodai rendszerek."
  211.           
  212.           A  dortmundi MBP cég termékében, az Alisban megtalálta azt a
  213.           rendszert,  ami  megfelel a változatos igényeknek. Például a
  214.           Fraunhofer  Intézet  müncheni központjában az Alis százhúsz,
  215.           nagyon   sokféle   felépítésû   munkahellyel   dolgozik:   a
  216.           hálózatban   MS   DOS  alatt  futó  PC-k,  Sun,  HP  és  DEC
  217.           számítógépek is mûködnek.
  218.           
  219.           
  220.           @VKönyvelés@N
  221.           
  222.           A  Lex  egy  szövegfeldolgozó  program,  amely  a  nagygépes
  223.           világból  származik,  és változatról változatra közelített a
  224.           kényelmesebb ""kisgépek" világához.
  225.           
  226.           Thomas  Danick,  a Danick cég ügyvezetôje és társtulajdonosa
  227.           a  Lex  rendszert  Unix  alatt egy 386-os processzorú IBM/AT
  228.           kompatibilis  gépen  vetette be. Hat képernyôs munkahely van
  229.           hozzákapcsolva,  amelyeken  a  levelezést  és  a  könyvelést
  230.           végzik.  ""A  Unix  mellett  döntöttem  --  mondja --, mivel
  231.           többfelhasználós   környezetben   szerintem   ennek   van  a
  232.           legnagyobb jövôje."
  233.           
  234.           A  Danick  cég  már  több  mint  30  éve mûködik sikeresen a
  235.           nagynyomású  berendezések  és  gépkocsiemelôk  területén,  a
  236.           kereskedelmi  és a szolgáltatási tevékenységek a cégen belül
  237.           közel  egyenrangúak.  ""A  mi munkánkhoz nincs egyetlen kész
  238.           szoftver  sem,  nem  úgy,  mint  például  a vízszerelôkéhez,
  239.           pékekekéhez,   nagykereskedôkéhez."  --  sajnálkozik  Thomas
  240.           Danick.   --   Ez   azt  jelenti,  hogy  a  szoftvert  külsô
  241.           segítséggel,     lépésrôl    lépésre    kell    az    egyedi
  242.           követelményekhez igazítani."
  243.           
  244.           Munka  közben  nagyon  gyorsan  rájött  arra,  hogy  még egy
  245.           adatbázis-funkciókkal         kiegészített         összetett
  246.           szövegfeldolgozó   programmal  sem  lehet  megoldani  minden
  247.           irodai   feladatot.   Jelenleg   ezért   a  Lex  a  Progress
  248.           adatbázissal  és  egy könyvelôprogrammal mûködik együtt, kéz
  249.           a kézben.
  250.           
  251.           
  252.           @VKiadványszerkesztés@N
  253.           
  254.           Christoph  Reisbeck  a bonyolult DTP munkát egy MS DOS alatt
  255.           mûködô  gépen  egyáltalán nem tudja elképzelni. ""Unix alatt
  256.           azonban  különbözô DTP alkalmazásokat és egy táblázatkezelôt
  257.           párhuzamosan   futtathatok   --   magyarázza   a   marketing
  258.           szakember.  --  Eközben  könnyedén  cserélhetek  adatokat  a
  259.           legkülönbözôbb  programok között." A memóriaszûkét Christoph
  260.           Reisbeck   nem  ismeri  --  nem  csoda,  mivel  Sparc  alapú
  261.           gépében,  egy  Sun  IPC-ben 16 Mbyte memória van, amit igény
  262.           esetén még tovább bôvíthetne.
  263.           
  264.           Christoph  Reisbeck,  aki  a Sun cégnél a belsô szervezésért
  265.           felel,  Unix  alatt  futó gépével elôadói fóliákat és vásári
  266.           segédanyagokat  készít. Ehhez a Frame Technologies cég Frame
  267.           nevû  DTP  csomagját  és az Interleave cég TPS-ét használja.
  268.           Sok  MS  DOS rendszertôl eltérôen ebbôl a két Unix csomagból
  269.           a  (komplett)  szövegszerkesztô és a grafikák elôállításához
  270.           szükséges   eszközök   sem   hiányoznak.   Az  Open  Windows
  271.           kényelmes  kezelési  felülete  alatt  különbözô  szöveges és
  272.           grafikus   ablakok   nyithatók   a   képernyôn.   Eközben  a
  273.           szövegszerkesztô     a    grafikus    ablakokban    ugyanúgy
  274.           használható, mint azokon kívül.
  275.           
  276.           A  Christoph Reisbeck által használt Sun gép -- 207 Mbyte-os
  277.           merevlemezzel -- 27 ezer márkába került.
  278.